Hogyan kommunikálj?

A sikered az életben az határozza meg, hogy hogyan beszélsz, hogyan írsz és milyen az ötleteid minősége, ebben a sorrendben.

Ha nem tudsz jól kommunikálni, problémáid lesznek a kapcsolataidban és a munkádban, nem fogsz tudni kommunikálni az ügyfelekkel vagy az alkalmazottakkal. Mindenki ismer egy olyan embert, aki hihetetlenül okos, mindig kitalál valami új megoldást egy problémára, de amikor be kell mutatni vagy meg kellene győzni valakit, akkor leblokkol és képtelen kezelni azt a kihívást.

Ha jól tudsz kommunikálni, könnyebben fogsz tudni kialakítani új barátságokat, előrébb fogsz tudni lépni a karrieredben és egy olyan fegyvert tud a kezedbe adni, amely megváltoztathatja az életed.

Biztosan észrevetted már, hogy általában a politikusok jó kommunikációs készségekkel rendelkeznek. Világosan fogalmaznak, mindig előjönnek egy jó történettel, magabiztosak, alkalmazkodóképesek, ezek mind olyan készségek, amelyeket gyakorlás nélkül nem lehet fejleszteni.

Ebben a cikkben számos hasznos tanácsot és tippet találhatsz, hogy hogyan fejleszd a kommunikációd, főként a spontán beszédre helyezve a hangsúlyt. Elég sok olyan információt kihagytam a cikkből, amit úgy gondoltam, hogy összezavarna. Bízom benne, hogy számodra is hasznos lesz.

Függetlenül attól, hogy használod-e a későbbiekben említett technikákat vagy nem, a következő két dolog, olyan ajtókat nyithat ki számodra, amelyeket a legösszetettebb és a leghatékonyabb kommunikációs technikákkal sem tudsz elérni.

Személyes márka

A vállalatok erőteljesen koncentrálnak arra, hogy hogyan gondolnak rájuk a kliensek. Ha a Coca Cola-ra vagy a Nike-ra gondolsz, akkor biztosan kiváltanak belőled egy érzést, ami alapján rangsorolod őket a fejedben.

A személyes márkád is erről szól, ha valaki rád gondol, akkor hogyan gondolhat rád? Mint egy megbízható, pontos, mindig jó megoldásokkal előálló ember? Ha figyelsz a következő dolgokra, már akkor egy hatalmas előrelépést tettél afelé, hogy hatékonyabban és jobban kommunikálj.

• megjelenés – öltözködés, higiénia
• pontosság
• megbeszéltek betartása
• kommunikációs stílus
• nem kapod fel a vizet
• tapasztalataid a szakmádon belül
• online jelenlét

A személyes márka kialakítása nehéz és időigényes folyamat, de a cél az, hogy egy “kellemes ember” érzést válts ki a másikból már az indulásnál.

Figyelem

Gyakran azon kapom magam és másokat, hogy teljesen elhidegülten és versengve beszélünk egymással. Ezzel az a baj, hogy a másik fél nem fogja szeretni a társaságunkat és minél kevesebbet szeretne velünk lenni. Magától értetődő, hogy ezzel sok lehetőségtől elesünk. Ha a következő tényezőkre odafigyelsz, már az alapjaiban meg fogja változtatni a kommunikációd minőségét.

• mosolyogj többet
• figyelj a másikra
• érdekeljen a másik véleménye
• ne szakítsd félbe a másikat
• reflektálj az elhangzottakra
• hagyd, hogy belépjen a beszélgetésbe
• fektess több energiát a beszélgetésbe

Fontos leszögezni azt, hogy bármilyen helyzetben is vagy, a legtöbbször nem az a leglényegesebb, hogy mit mondasz, hanem hogyan mondod azt. Ha valaki egyet fog érteni veled, az abból fakad, hogy a jövője szebb lesz és megoldást nyújtasz a problémájára. Ha nem elég erős a véleményed és nem tudsz magabiztossággal odaállni mögé, teljesen mindegy milyen kommunikációs technikákat használsz.

Ha másoknak megadod a figyelmet, számíthatsz rá, hogy viszonozni fogják. Arra azonban figyelj, hogy mindenkinek egy feldolgozó egysége van, az agya. Ha mással van lekötve a figyelme, vagy a figyelmünk akkor biztosak lehetünk benne, hogy senki nem fog semmit érteni az elhangzottakból.

Jó példa erre az étteremben randizó párok, gyakran lehet látni azt, hogy ha beszélgetnek is, a telefon kint van az asztalon. Ezzel az a baj, hogy ha valaki kap egy értesítést, akkor egyből elvonja a figyelmet a másikról.

Amikor beszélünk, nincs helyes mód, csak jobb vagy rosszabb módok vannak, ez nem előadás, nem énekelünk. Biztosan érezted már, hogy amikor nehezednek a körülmények izgulni kezdesz, görcsbe szorul a gyomrod, izzadni kezdesz, dadogsz, ezek mint a szorongás jelei. A szorongás megnehezítheti, hogy hogyan kommunikálsz. Legközelebb, amikor ezeket érzed, akkor csak fogadd el és mondd a következőt magadban: “Ez vagyok én amikor szorongok”. Ez a kis technika amilyen egyszerűnek tűnik, annál hatásosabb.

A kommunikáció során az a célod, hogy kielégítsd a másik ember igényeit. Az egyetlen módja annak, hogy megtudd, mire van szüksége a másiknak, ha megkérdezed, és meghallgatod. Ezért a hatékony kommunikáció nem csak arról szól, hogy hogyan küldesz információt, hanem arról is, ahogyan az információt befogadod.

Amikor hallgatsz valakit, akkor is fontos a testbeszéd. A szemkontaktust, és egy alkalmi “hmmm”, vagy “érdekes”, vagy “tényleg” elég ahhoz, hogy a másik tudja, hogy még mindig figyelsz.

Mindannyiunkkal előfordult már, hogy olyasvalakivel beszélgettünk, aki némán és kővé dermedve ül, vagy a padlót bámulja, vagy egyenesen átnéz rajtunk, mintha elaludt vagy kómába esett volna. Ne hozd a másik embert ebbe a helyzetbe.

Hogyan tudsz az éppen aktuális beszélgetésre koncentrálni? Jegyzetelj. A jegyzeteid segítenek abban is, hogy emlékezz az elhangzottakra. A jegyzetelés a másik félnek is segít abban, hogy úgy érezze, hogy meghallgatják. Az emberek úgy érzik, hogy odafigyelsz, amikor látják, hogy lejegyzeteled az egyes gondolataikat. A jegyzetelés egy másik kommunikációs stratégia, amely azt üzeni a másiknak, hogy törődsz velük.

Amennyiben odafigyelsz a személyes márkádra és arra, hogy hogyan viszonyulsz a másikhoz a beszélgetés során, már csak ezek hatalmas előrelépést jelenthetnek.

Mielőtt kinyitnánk a szánk

Még mielőtt a konkrét módszerekkel foglalkoznánk, fontos meghatározni azt, hogy milyen stílusban, és milyen hozzáállással szeretnél beszélni.

Ha javítani akarod a másokkal való kapcsolatteremtő képességed, hogy jobban megértsd őket, és hogy világosabban megértsenek téged, akkor a legegyszerűbb és leghatékonyabb módja ennek, ha kevésbé magadra, és inkább a másikra koncentrálsz. Ha arra helyezed a hangsúlyt, hogy a másik fél mit akar nyerni a beszélgetésből, akkor jobban fogsz tudni kommunikálni, mivel azokat a releváns információkat fogod átadni, és érthetőbbé tenni, amire a másik félnek szüksége van. De ahhoz, hogy ezt hatékonyan meg tudd tenni, ki kell választanod az odaillő kommunikációs stílust.

A kommunikáció stílusa két véglet között mozoghat:

1. Passzív kommunikáció

• nem mondják ki, ami a fejükben van
• csendben elfogadják mások álláspontját

2. Agresszív kommunikáció

• uralkodni akarnak másokon
• híresek a hibáztatásról, támadásról és az ujjal mutogatásról
• “te” nyelvet használnak

Ha agresszívan kommunikálsz, az emberek azzal fognak foglalkozni, hogy hogyan beszélsz, ahelyett, hogy arra figyelnének, hogy mit szeretnél mondani. Fontos, hogy ezek a stílusok a beszélgetések folyamán változhatnak a tárgy függvényében. Amennyiben, az említettek valamelyikét észreveszed magadon, akkor a legelső szokásod az kell legyen, hogy ezt észrevedd a beszélgetések során. Ha ezt nem teszed meg, akkor nem leszel a beszélgetés konstruktív résztvevője.

Számomra az egy nagy előrelépést jelentett, amikor eldöntöttem azt, hogy a saját stílusomra oda fogok figyelni. Ha észre tudod venni a beszélgetés során, hogy valamelyik irányba elkezdtél húzni, akkor vegyél egy nagy levegőt és próbálj az asszertivitáshoz visszatérni.

Asszertív kommunikáció

Az asszertív kommunikáció, a kommunikáció olyan formája, amely a két véglet között mozog. Amikor asszertívan kommunikálunk, akkor úgy érvényesítjük az érdekeinket, hogy figyelembe vesszük mások igényeit. De ezt nem úgy, hogy másikat lenyomjuk és ráerőltetjük a véleményünket. A lényeg az, hogy egy közös pontra törekedjünk, ami mindenkinek megfelel. Ezt a legnehezebb megtalálni mindig.

Az asszertív kommunkiáció jellemzői:

• közvetlen és tisztelettudó
• elmondja, ami a szívét nyomja
• tiszteletben tartja mások véleményét
• az “én” nyelvet használja

Tippek, hogy asszertívabb legyél:

1. Győződj meg róla, hogy nyugodt és magabiztos vagy, mielőtt elkezded a beszélgetést.
2. A gondolataidat mondd el a lehető legegyenesebben és legmélyebb tisztelettel.

• koncentrálj a beszélgetésre
• ne próbáld irányítani az eredményt vagy a másik személyt
• tartsd tiszteletben mások álláspontját

3. Használd az “én” nyelvet

• Túl sok munkát adsz nekem – nem oké
• Túlterheltnek érzem magam a sok munkától. – oké

Történet/Struktúra

Amint megválasztottuk a beszédünk stílusát, gondolkodjunk el a mondanivalónk strukturáján. Biztosan láttad már azt, hogy valamilyen módszerrel az ügyes kommunikátorok eljutnak valahonnan-valahová amikor beszélnek. Ez azért van, mert amikor beszélnek, akkor tudatosan vagy tudattalanul, de valamilyen struktúrát használnak a saját gondolataik kifejezésére és rendszerezésére.

Ha elveszíted a közönséged a beszéded során, akkor nagyon nehéz lesz visszacsábítanod őket. Ebben tud segíteni az, ha valamilyen előre definiált strukturát használsz. A következő struktrúrákat használják a legtöbbször, mivel az információt könnyen meg lehet velük fogalmazni.

1. Probléma vagy lehetőség -> Megoldás -> Előny

“Az egészségtelen életmód okozta súlyproblémákra (probléma) egy személyre szabott étrend és testmozgás program jelent megoldást (megoldás), amely hosszú távú egészségjavulást eredményez. (előny)”

2. Mi? -> És akkor mi? -> És most mi?

“Szükség van egy fenntartható energiaforrásra a klímaváltozás elleni küzdelemben (mi), ami hatékony technológiák fejlesztését és a megújuló energiaforrások kutatásának ösztönzését követeli meg (és akkor mi), ezért elengedhetetlen a globális együttműködés és az alternatív energiaforrások széles körű elterjesztése. (és most mi)”

3. Ki/mi? -> Miért fontosak? -> Mit fogunk most tenni?

“Globális vezetőknek el kell ismerniük az éghajlatváltozás súlyos kihívásait (ki/mi), mert azok közvetlenül befolyásolják a bolygónk jövőjét és az emberi életminőséget; (miért fontosak) ezért összehangolt erőfeszítéseket kell tennünk az üvegházhatású gázok csökkentése érdekében, és fenntartható megoldásokra kell összpontosítanunk. (mit fogunk most tenni)”

Tudom, hogy ezek a példák nem a legjobbak, de csak szemléltetni szeretném, hogy hogyan lehet bármilyen információt egy struktúrába csomagolni.

Gondolatindítók

Előfordulhat, hogy megtaláltuk a mondanivalók struktúráját, de az még hiányzik, hogy mit szeretnénk mondani. A legtöbbször a gondolataink szét vannak szórva és nem találjuk őket. Ilyenkor egy röpke pillanatra álljunk meg és tegyük fel magunknak pár kérdést a következőkből:

• Hogyan jutottam el addig, amit most tudok?
• Milyen érzéseid vannak az adott témával?
• Mi juttathatja eszembe a szükséges szavakat?

Gondolatcsomagolások

Ha megtaláltad az odaillő gondolatokat, de nem tudod, hogy hogyan kezdd el a mondandódat, akkor használj egy csomagolást. A gondolatcsomagolások okos módja annak, hogy az ötleteinket szépen mutassuk be és időt is adjunk magunknak.

Továbbá, tartsd csukva a szád, amíg meg nem határoztad az első szavakat. Mielőtt megszólalnál, szánj egy pillanatot arra, hogy összeszedd a gondolataid. Ez segít megelőzni az olyan felesleges töltelékszavak használatát, mint az “um” vagy az “ö” a mondat elején.

Példák:

• (A globális felmelegedés) kérdése fontos kérdés, és ez az, amiről szerencsére sokkal többet beszélnek, mint korábban bármikor.
• Ha közelebbről megvizsgáljuk a helyzetet, azt találjuk, hogy…
• Ha alaposabban megvizsgáljuk ezt a témát, akkor megállapíthatjuk, hogy…
• Ahhoz, hogy megértésük ezt a témát, fontos, hogy figyelembe vegyük…
• A különböző dimenziókat figyelembe véve nyilvánvalóvá válik, hogy…

Kinyitottuk a szánk

Ha megalapoztuk és átgondoltuk a mondanivalónkat, akkor áttérhetünk a konkrét beszédre. Az előadásunk módja és a választékosságunk nagyban befolyásolja azt, hogy hogyan fog minket érteni a közönség.

Hang

Ahhoz, hogy át tudd adni a gondolataid a hangod tudatos használata nélkülözhetetlen. A lényeg az, hogy a következőket variálni kell, ahhoz, hogy a legjobb hatást érjük el. A monoton, unalmas hangot senki nem szereti.

1. Sebesség

Az beszéd sebességének változása kulcsfontosságú, mert egy jól időzített tempóváltással hatékonyabban tudod kifejezni az érzéseid, a hangsúlyokat, valamint fenntartani a hallgatóság figyelmét és érdeklődését. Ha gyorsabban beszélsz, azzal azt mondod, hogy az a dolog lényegtelen, ha lassabban, akkor az a dolog lényeges.

2. Hangmagasság és dallam

A hangmagasságod és annak dallama is befolyásolják azt, hogy hogyan fognak érteni bennünket. Minél változatosabban használjuk a hangunkat, annál több figyelmet fogunk kapni, hiszen a hallgató nem fogja tudni, hogy mi következik pontosan, és ezzel le tudjuk kötni a figyelmét.

Az egyhangú (monoton) beszéd, pont ennek a hiányát fejezi ki, nem elég változatos a hangunk és nem váltunk ki érzéseket a másikból.

3. Tónus

A hangunk tónusa és az arckifejezéseink kifejezik, hogy mennyi érzelem van a beszédünkban. Az érzések a következők lehetnek:

• boldog
• szomorú
• undor
• dühös
• meglepett
• félelem

Az arckifejezéseink megváltoztatásával meg tudjuk változtatni a hangunk tónusát. Unott arccal és unott hanggal nehéz lesz bárkivel is beszélgetni. Az arckifejezésed hatással van a hangszínedre ezért mosolyogj. Ha őszintén mosolyogsz, a hangod automatikusan pozitívabban hangzik és több energiát áraszt, és a hangszíned optimistábbnak fog hangzani. A későbbiekben szó lesz még róluk.

4. Szünet

Előfordulhat, hogy a tempód teljesen rendben van, de nem tartasz elég hosszú szüneteket a mondatok között. Ha a mondat végén szünetet tartasz, lehetőséget adsz a hallgatóságnak arra, hogy feldolgozza az információkat. Ha szünet nélkül folytatod a beszédet, a hallgatóság gyorsan túlterhelt lesz, és nem fog tudni további információkat befogadni. Ekkor az emberek vagy teljesen elkalandoznak, mert kimerültek, vagy pedig egy pillanatra megállnak, hogy elgondolkodhassanak azon, amit éppen mondtál és ezzel teljesen lemaradnak és elvesznek.

Szünet tartása a beszéd során az egyik leghatékonyabb technika. Segít csökkenteni a semmitmondó és kitöltő szavak mennyiségét, ezzel növelve az érthetőséget. Továbbá, lehetőséget adsz másoknak, arra, hogy belépjenek a beszélgetésbe, egyúttal levegőhöz tudsz jutni.

5. Hangerő

A hangerő adja meg az összes többi említett tényező lényegét. Hangerő nélkül nem fogod tudni kialakítani másokban, hogy bizalmat, tekintélyt, vitalitást és hitelességet érezzenek irántad, mivel gyerekesnek fogják tartani, ha csak motyogsz magadban.

Megfigyelheted azt is, hogy a hangerő a testbeszédre is kihatással van, ha hangosabban beszélsz, akkor a tested feléled és használni fogsz gesztusokat. Továbbá, ha variálod a hangod erejét, akkor egy szélesebb körű érzelmi skálát tudsz majd bejárni.

Legalább mindig olyan hangerővel beszélj, hogy a legtávolabbi személy is hallja, még akkor is, ha a legközelebb álló személyre nézel. Nyisd nagyobbra a szád és vegyél nagyobb levegőt.

Az abszolút minimum, hogy elég hangos legyél ahhoz, hogy hallható legyen. Ha felemeled a hangod, azzal sürgősséget kölcsönzöl egy kulcsfontosságú pontnak. A hangerő csökkentésével, viszont az mondod, hogy “Ez fontos”.

Hang típusok

A hangtípusok egy olyan keretet tudnak adni a beszédednek, amelyeknek hatékonyságát mindig elvárhatod különböző célok érdekében. Az összes típusnak egy előre meghatározott szerepe és célja lehet amikor beszélünk.

1. Motivátor – inspirálás

• gyorsabb beszéd
• legato dallam
• nyitott arckifejezések
• magas energiaszint (10/7+ hangerő)
• megfontoltan mozognak

Gondolj egy motivációs előadóra.

2. Oktató – tájékoztatás és tanítás

• lassabb beszéd
• több szünet
• mélyebbek a mondatok befejezései
• kevés mozgás

Gondolj egy egyetemi előadóra.

3. Edző – útmutatás és oktatás

• magas energiaszint (10/7+ hangerő)
• staccato
• erős testbeszéd -> mutatóujj
• közvetlen és ütős

Gondolj egy foci edzőre.

4. Barát – kapcsolatteremtés

• társalgási hangnem
• sok dallam
• laza testbeszéd
• töltelékszavak rendben vannak (későbbiekben szó lesz róla)

Gondolj egy barátra.

Létezik egy ökölszabály arra, hogy melyiket mikor érdemes használni. A következő példa egy valós életből vett beszélgetés formájára találtam ki:

• Barát – kapcsolat

Először ki kell alakítani egy közös kapcsolatot és légkört másokkal, ahhoz, hogy át tudjunk adni a saját gondolatainkat.

• Motivátor – miért?

Kezdd a miérttel, ha mások tudják, hogy mire kell figyelniük, akkor meg fognak hallgatni.

• Oktató – mi?

Mondd el amit meg szeretnél osztani.

• Edző – hogyan?

Hogyan kell alkalmazni és használni az előbb említetteket? Továbbá, ha rá szeretnél venni valaki, hogy megtegyen valamit.

• Barát – kapcsolat

A kapcsolatot megtartva búcsúzzunk el vagy térjünk rá egy másik dologra.

Tudom, hogy ez kényelmetlen és a kezdetekben kicsit megnehezíti a beszédet, de hidd el, ha figyelsz ezekre a dolgokra, akkor a hatásod még erősebb lesz.

Történetmesélés

Ahhoz, hogy maradandó legyen a beszélgetés történeteket kell megosztanunk. Ezekkel a történetekkel sokkal erősebb kapcsolatot tudunk kialakítani másokkal. Amikor megosztunk másokkal egy történetet, nemcsak információkat közlünk, hanem érzelmeket is. A történetek képesek rávenni az agyat arra, hogy olyan hormonokat szabadítson fel, amelyek befolyásolják a viselkedésünket és érzéseinket.

1. dopamin

Az egyik ilyen fontos hormon a dopamin, amelynek felszabadulása növeli a figyelmet, motivációt, fókuszt és segít a memóriában való jobb megtartásban. Amikor egy érdekes történettel elnyerjük valakinek a figyelmét, valójában dopamint szabadítunk fel.

2. oxitocin

Az oxitocin egy másik kulcsfontosságú hormon, amely különösen érzelmekkel teli és sérülékeny történeteknél jelenik meg. Az oxitocin növeli a kötődést, empátiát és bizalmat. Amikor egy személyes élményet osztasz meg, az oxitocin segít megerősíteni az érzelmi köteléket másokkal.

3. endorfin

Az endorfin szintén kiemelkedő szerepet játszik. Amikor megtörik a jég egy csoporttal, és humorral, pozitív energiával töltött történeteket osztunk meg, az endorfin felszabadul. Ez növeli a kreativitást, jelenlétet, nyugalmat és elősegíti a több kapcsolat kialakítását.

4. kortizol

Azonban fontos megjegyezni, hogy a negatív hatással is lehetnek történetek. A kortizol például akkor szabadul fel, amikor olyan történeteket hallunk vagy mesélünk el, amelyek stresszt, szorongást vagy konfliktust generálnak. Ez csökkentheti a kreativitást és a toleranciát.

Történetmesélési formula

A következő formula segíthet kitalálni jó történeteket. Ha meg tudod mutatni egy videón a történetet, akkor mutasd meg. A legjobb példa, amit találtam az Andrew Tate-hez kapcsolódik. Ha tudatosan is, de szinte pontról pontra követi ebben a videóban az itt leírtakat.

1. Incidens

• Ki?

Mutasd be a főszereplőket. Oszd meg a releváns háttérinformációkat, motivációkat vagy jellemzőket, amelyek érdekessé vagy átélhetővé teszik őket.

• Hol?

Adj részleteket a helyszínről. Írd le a környezetet, a hangulatot és a helyszín jellemzőit. Segíts a közönségnek elképzelni a helyszínt.

• Mi?

Fejtsd ki a főbb eseményeket időrendben.

• Mikor?

Állítsd be részletesebben az időkeretet, nagyjából milyen időtávban kell gondolkodni (napok, évek).

• VAKSZ (vizuális, auditív, kinesztetikus, szaglás)

Adj a történethez minél több olyan részletet, amely valamelyik érzékszerv által jöhet létre.

• vizuális: színek, formák és vizuális részletekkel (a szoba vagy a póló színe)
• hallás: hangok vagy zajok
• kinesztetikus: milyen volt a mozgása
• szaglás: milyen illata volt
• A karakterek életre keltése

Mutasd be a karakterek személyiségének, nézőpontjainak fontos részleteit. Mutasd be a testbeszédüket, a gesztusokaikat és az arckifejezésekiket.

2. A lényeg

Fogalmazd meg világosan a történet fő üzenetét vagy tanulságát.

“Azért mondom ezt el neked, mert…”

3. Kapcsolódás

• Az élet olyan, mint az ananász

Magyarázd meg, miért éppen ezt a történetet választottad, és hogyan kapcsolódik a beszélgetéshez.

• Találj ki olyan szavakat, amelyek az ananászt szimbolizálják.

Határozz meg az ananászhoz kapcsolódó szavakat: édesség, szúrósság, egyediség, trópusi stb.

• Közvetett kapcsolat

Vonj párhuzamot az ananász jellemzői és a történet között, lehetővé téve a közönség számára, hogy megértse.

Miután véget ért a beszélgetés

A mondanivalónk érthetősége és szépsége az általunk használt szavakban rejlik. Biztosan ismersz valakit, akinek szerény a szókincse, egy furcsa érzést válthat ki a másikból, amikor 3-4 szóra építi az összes mondatát.

Ahhoz, hogy rendelkezzünk a megfelelő szavakkal, fontos az, hogy a beszélgetéseink után levonjunk valamilyen következtetést. Bizonyos szavakat helyett, lehetett volna valamilyen más szót használni, amely jobban átadja, amit szerettünk volna?

Példa: Lehetne szebb: “Az étel jó volt”. Szebb: “Az étel ízletes volt.”

1. Válassz ki egy szót

Válasszon egy olyan gyakori szót, amelyből hiányzik a részletesség vagy a specifikusság. Vegyük például a “jó” szót.

2. Határozd meg a kontextust

Határozd meg a kontextust, amelyben a szót használják. Mit ír le, ami az étellel kapcsolatos?

3. Találj egy alternatívát

Használj olyan forrásokat, mint a ChatGPT, hogy artikuláltabb alternatívákat találjon.

4. Használd a hangod

Amikor beépíted az artikulált alternatívát, használd a hangod, hogy hangsúlyozd azt. Ha például az “ízletes” kifejezést választod, hangsúlyozd túl a mondatban, hogy felhívd rá a figyelmet és hogy megjegyezd.

Ha ezeket a lépéseket követed, egy mondatot sokkal kifejezőbbé alakíthatsz át, gazdagabb és pontosabb leírást adva.

Testbeszéd

Monoton testből csak monoton hang jöhet. Ha jól használod a testbeszéded akkor jobb vezetővé tudsz válni és figyelni fognak rád.

A magabiztosságunkat a következő három tudja befolyásolni a beszéd során:

• megjelenés: könnyen kontrollálható
• hang: könnyen kontrollálható
• hogyan érezzük magunkat: nem kontrollálható könnyen

A szoba függvényében a testbeszéded meg kell változzon, hiszen nem fogsz ugyan olyan gesztusokat és mozgásokat végezni egy kis szobában vagy egy sportcsarnokban. Ezért a mozgásokat a tér függvényében kell választanunk.

Testtartás

A jelenlétednek azt kell sugallnia, hogy a közönségedre koncentrálsz, nem pedig magadra. Amikor egy beszélgetésben veszel részt akkor az enegriádat mindenkinek éreznie kell.

• ülve

Ha a szék háttámlájának bármelyik részét a derekadnál érzed, nagy valószínűséggel hátradőlsz a székben, vagy görnyedten ülsz. Ha egy megbeszélés alatt görnyedsz, akkor gyorsabban elfáradsz. A felsőtested teljes súlya a tüdődre nehezedik, és nem tudsz olyan könnyen lélegezni.

Húzd ki magad, és ülj egyenesen. Ezzel növeled a magasságod az asztalnál, és könnyebben tudsz lélegezni, ami segít megőrizni az energiád a megbeszélés során.

Ülj úgy, hogy az alkarod éppen csak szélesebben támaszkodjon az asztalon, mint a vállad. Tartsd távol egymástól a kezeid. Amint a kezeid összeérnek, valószínűleg olyan kényszeres mozgásba kezdenek, amelyek miatt idegesnek tűnhetsz. Mivel mindannyiunkban van egy bizonyos mennyiségű energia, és ez az energia így vagy úgy, de kiürül a testünkből.

Íme egy egyszerű trükk, hogy megjegyezd, hová helyezd a kezeidet. Tedd a jegyzeteid közvetlenül magad elé és a kezeid maradjanak a jegyzeteid két oldalán.

• állva

Ha magabiztosságot szeretnél sugározni a hallgatóság felé, vegyél fel szilárd, de semleges testtartást. Állj csipőszélességben, és tartsd távol egymástól a kezeid.

Ha összefogod a kezed, akár ülve, akár állva, akkor nyugtalanabbnak vagy zárkózottabbnak tűnhetsz. A legjobb megoldás, ha a karjaid magad mellé ejted. Mivel kényelmetlen érzés lesz úgy állni, hogy a karjaid csak úgy lógnak az oldalad mellett, hajlamosabb leszel arra, hogy a karjaidat természetes gesztusokra használd.

Az alapértelmezett testtartás a következő videóban bemutatják. Létezik egy könnyen észben tartható taktika, mindig amikor egy ajtón mész keresztül akkor húzd ki magad.

Kézmozdulatok

A kézmozdulatok hihetetlenül fontos része a kommunikációnak, mivel a szóbeli kifejezést fokozzák azáltal, hogy hangsúlyt, érzelmeket és egyértelműséget adnak a kimondott szavaknak. Vizuálisan megerősítik a kulcsfontosságú pontokat, így az üzenetek emlékezetesebbé válnak.

Amikor beszélsz a következő gesztusokat kerüld el:

• zsebbe tenni a kezed
• csípőre tenni a kezed
• keresztbe tenni a karjaid

A következő kézmozdulatok mind-mind különböző célt szolgálnak, viszont ezeket észben tartva a mondanivalónkat meg tudjuk erősíteni:

1. Nyitott

A nyitott kézmozdulat célja, hogy barátságos és együttműködő hangnemet teremtsen a beszélgetésben. Ez a gesztus lehet hívogató, arra bátorítva másokat, hogy osszák meg gondolataikat vagy véleményüket.

2. Kiegyenlítő

A kiegyenlítő célja, hogy hatalmi vagy irányítási pozíciót teremtsen az interakcióban. A gesztus magabiztosságot közvetít a kommunikációban.

3. Hibáztató

A hibáztató ezt a gesztust arra használja, hogy felhívja a figyelmet egy adott problémára vagy személyre. Ez a gesztus lehet konfrontatív egyesek számára.

4. Számítógép

Mintha feldolgozná az információt. Az áll megérintése figyelmet és az elhangzottak átgondolt mérlegelését jelzi.

5. Figyelemelterelés

A figyelemelterelő gesztus megszakítja a monotonitást, hogy a hallgatóságot visszaterelje a fő témára. A taps újrafókuszálhatja a hallgatóságot.

Arckifejezések

Az arckifejezések döntő szerepet játszanak a nonverbális kommunikációban, érzelmek széles skáláját közvetítik, és kontextust adnak a kimondott szavaknak. Készíts az összes arckifejezésről egy képet és kérdezd meg a barátod, hogy melyik kifejezés látszik a képen.

• boldog: mosolygó száj, felhúzott arc és gyakran a szemek körüli ráncok jellemzik
• szomorú: jellemzően lefelé fordított száj, lecsüngő szemhéjak és összeráncolt szemöldök
• meglepett: tágra nyílt szemek, felhúzott szemöldök és nyitott száj jelzi a meglepetést
• dühös: összevont szemöldökkel, összeszűkült szemekkel és feszült vagy lefelé fordított szájjal jár
• undor: gyakran jár ráncolt orral, felhúzott felső ajakkal és enyhén nyitott szájjal
• félelem: tágra nyílt szemek, felhúzott szemöldök és feszült száj jellemzi a félelmet
• megvetés: a száj felhúzott sarkával, gyakran az egyik oldalon, és enyhe szemforgatással jár

Hívd ki magad arra, hogy a nap folyamán többet mosolyogj. A mosolygás nemcsak a hangulatod javítja, hanem különböző arcizmokat is megmozgatja.

Szemkontaktus

Természetes ösztönünk, hogy szemkontaktust létesítsünk a körülöttünk lévőkkel, ez egy olyan elengedhetetlen eleme a beszédnek, amely nélkül a mondanivalónk biztosan nem ér célba.

Függetlenül attól, hogy egyszerre csak egy, vagy több emberrel beszélünk létezik egy ökölszabály, amely segíthet több szemkontaktust létesíteni és ezt hatékonyabban kezelni extra stressz nélkül.

• Egy személyre nézz egy teljes mondat erejéig

Ha egy emberhez beszélsz, függetlenül attól, hogy hányan vannak a szobában, automatikusan megnyugszol. Továbbá, ezzel elkerülheted a zavaró tényezőket. Ha valaki valami zavarót csinál, akkor az nem fog kizökkenteni.

Ha mindenkit végigpásztázol és mindenkihez beszélsz, akkor nem beszélsz igazán senkivel. Ha egy teljes gondolat erejéig egy emberre koncentrálsz, akkor sokkal összeszedettebbnek és magabiztosabbnak fogsz tűnni. Ezzel azt sugallod: Fontos nekem, hogy megértsd ezt az üzenetet.

Ha tudod, hogy van egy kulcsfontosságú döntéshozó, szentelj neki több figyelmet, mint a többieknek, talán a teljes figyelem 50-60 százalékát, de ne hagyd figyelmen kívül a többieket. Kevesebb energiát igényel mindenkivel kedvesnek lenni, mint kitalálni, hogy kivel kell kedvesnek lenni. Ugyanez vonatkozik a szemkontaktusra is.

Ha úgy érzed, hogy egy személynek kellemetlen a túl sok szemkontaktus, nézz le a papírodra (ha van), és jegyzetelj egy kicsit.

A legegyszerűbben úgy gyakorolható, hogy amikor sétálsz akkor a másik ember szemébe nézel. Először kellemetlen lesz, de amint hozzászoksz, mindenkivel könnyebb lesz szemkontaktust létesíteni.

Következtetés

Ez a cikk három hónap kutatómunka és írás eredménye. Ezen három hónap alatt rengeteg új dolgot tanultam, de főként azért vagyok hálás, hogy amikor beszélek, akkor észre tudom venni, hogy mit csinálok rosszul vagy jól.

A következő hónapokban továbbra is használni fogom a tanultakat és kíváncsian várom az előrelépéseket.